Meghalt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság volt elnöke
Hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el.
Hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el.
Jól haladnak az LMP és a Fidesz közötti egyeztetések az Alkotmánybíróság üres helyeinek feltöltéséről, Lenkovics Barnabás mandátumát meghosszabbítanák, és a kormányhoz nem kötődő jelöltek is kerülhetnek a testületbe. Mindezt azonban felülírhatja, hogy Orbán Viktornak még jobb a mostani csonka, többségében Fidesz-barát bírákból álló testület.
Lenkovics Barnabás, a legfőbb bírói testület elnöke szerint ha elérhetnék, hogy a magzatnak is járjon az élet védelme, az akkora jelentőségű lenne az emberiség történetében, mint a rabszolgaság eltörlése. De évi 33 ezer abortuszt szerinte nem lehet büntetőjogi eszközökkel megtiltani. Arról is beszélt, hogy újraindulna az Alkotmánybíróság elnöki posztjáért.
Alkotmánybírókat kellene választania tavasszal a parlamentnek, de nehezen megy a pártoknak az osztozkodás. A Jobbik különalkut nem akar kötni, az MSZP viszont direkt teljesíthetetlen feltételek elé állította a Fideszt. Így Schiffer András ötlete lehet a befutó, ha egyáltalán választanak új bírókat.
Ha egy óvszergyártó reklámarcának elszegődő híresség nyilvánosan a Teremtő elleni vétségnek minősíti a fogamzásgátlást, akkor nagy valószínűséggel szerződésszegést követ el. Ugyanezen nyilatkozat teljesen szerződésszerű lehet, ha a bébiételek reklámozója mondja.
Jogtörténész, munkajogász és környezetvédelmi jogi szakember is kellene az Alkotmánybíróságban a testület elnöke szerint.
Az Ab feladata is az, hogy mértéket tartson, ne blokkolja, akadályozza a kormányzati munkát azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben, hiszen ott a politikai felelősség, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ki kormányoz, milyen párt van hatalmon - mondta az Alkotmánybíróság nemrég hivatalba lépett új elnöke a közrádióban.
Az Alkotmánybíróság tagjai nem politizálhatnak, de tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától - mondta az Ab napokban hivatalba lépett új elnöke az MTI-nek. Lenkovics Barnabás utal arra, hogy a testületnek vissza kellene kapnia a korábban megnyirbált hatásköreit.
Biztosra ment Lenkovics Barnabás megválasztásával a fideszes kétharmad, amely az Alkotmánybíróság vezetőjének másfél év múlva esedékes újraválasztásával akár 2028-ig is posztján tarthatja az új elnököt. A sietségre azért volt szükség, nehogy lemondással vagy egy képviselő tragikus halálával előálljon az Alkotmánybíróság elnökének konszenzusos megválasztásának kényszere.
Eljött az idő, hogy az Alkotmánybíróság visszakapjon valamennyit a kormánypártok által elvett jogköreiből – nyilatkozta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság frissen megválasztott elnöke a szavazás után.
Az államhoz lojális, konzervatív, abortuszellenes nézeteiről ismert, ombudsmanként kevésbé "aktivista" jogtudós, Lenkovics Barnabás került az Alkotmánybíróság élére, egyelőre csak másfél évre. Aztán majd meglátják, hogy hosszabbíthat-e, vagy csak átmeneti megoldásnak bizonyul.
Az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Lenkovics Barnabás alkotmánybírót 2015. február 25-ei hatállyal az Országgyűlés hétfőn. 132 igen, 6 nem és 2 érvénytelen szavazattal választották meg.
Bárándy Gergely azt mondta: nem tudnak olyan Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás "elcsalását" lehetővé tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást.
Az Országgyűlés mai ülésén az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé választhatja Lenkovics Barnabást, a testület jelenlegi tagját.
Lenkovics Barnabást javasolja az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökének Kövér László, az Országgyűlés elnöke – közölte Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke. Az, hogy mennyi ideig marad elnök, nagyban függ attól, hogy a veszprémi választáson megőrzi-e kétharmados többségét a Fidesz.
A nők önrendelkezési jogát korlátozni kész, abortuszellenes magzatvédő kerülhet pár hónapon belül az Alkotmánybíróság élére. És ha így lesz, arra sem árt felkészülni, hogy a sajtószabadság a jövőben nem áll majd az Ab fokozott védelme alatt.
Az „erős állam” helyreállításának, illetve megteremtésének igénye jut kifejezésre az új alkotmány tervezetében is, melyet a parlamenti képviselők kétharmados többsége április végén tervez elfogadni. Pokol Béla politológus, az ELTE jogi karának vállaltan jobboldali professzora nemcsak hogy egyetért az erős, csak az ellenzék és a szabad sajtó által korlátozott hatalom megteremtésével, de még lennének hozzá ötletei is.